Dél-Oszétia/ Alánia

Dél-Oszétia vagy kaukázusi Jászföld (Alánia)

Egykoron a Grúz SZSZK autonóm területe volt, köztársasági rangra nem emelték soha sem. A szovjet időszakban autonóm megyei szinten volt, szemben Abháziával, ami autonóm köztársaság volt. Az ország területe és lakossága alapján a mini államok között foglalhat helyet. Területe (3910 km²) egy átlagos magyar vármegyének a 80%-a, lakossága is elenyésző kb. 53.000 fő. Lakossága tulnyomó részt oszét / alán / jász, ők az államalkotó nemzet. Az oszéten kívül élnek itt grúzok,örmények, oroszok, csecsenek és zsidók. Az északi testvér állam Oroszország autonóm köztársasága (Észak – Oszétia /Alánia).  Fővárosa Chinvali, ahol a lakosság kb. fele él 31.000 fő.  A fővároson kívűl még egy jelentős városa van a miniállamnak Dzsáva. Dél – Oszétia, az 1992-től 2008-ig egyfajta szakadár állam állapotát töltötte be, természetesen Oroszország támogatásával. A 2008. augusztusi eseményeket követően Oroszország elismerte függetlenésgét, utána jópár ország követte (pl. Nicaragua, Venezuela, Nauru, Tuvalu és Vanuatu).

karta Osetia

Észak és dél Oszétia egy térképen, vagyis nagy Alánia ( oszétül: Irüszton)

Dél – Oszétiának gazdasági jelentősége nincsen a Kaukázusokban, azonban a stratégiai jelentősége annál inkább. Oroszoroszág gazdasági és katonai erelyét beékelte a Nagy- Kaukázus vízválasztóján túlra. Dél – Oszétia déli határai közel fekszenek a Poti – Kutaiszi – Gori – Tbiliszi vonalhoz, ami a jövendőbeli Nabucco vonala is lesz.

2008-at követően Dél – Oszétia megközelítése sokkal nehézkesebb. Kizárólag csak Oroszország felől érhető el problémamentesen. Grúzia felől a teherforgalom lehetetlen. A grúz határőrök, aki be kiván lépni Dél- Oszétia irányából Grúziába, azt azonnal visszafordítják, vagy letartóztatják, mivel bűncselekményt követ el, hogy a szakadár köztársaság területéről próbál Grúziába belépni.

Jelenleg Irán próbál kapcsolatokat kiépíteni a miniállammal, mivel az oszét / alán nép nyelvileg és fajilag iráni eredetű.

Dél- Oszétia gazdasága, teljesen jelentéktelen. Az ország területén mindössze élelmiszeripar működik (pár malom és élelmiszerfeldolgozó vállalat). A fél százezernyi lakosság több, mint a fele háztályiból él. Vagyis azt amit megtermel magának megeszi és megissza, és értékesíti piacokon. A chinvali lakótelepen átlagos látkép a tehén, sok panellakó az épület tőszomszédságában szabadon tartja az állatokat (istálló nélkül). A tehéntejet feldolgozzák (macunt, tejfölt, és vajat készítenek belőle). A piaci értékesítés, nagyon nehézkes a közeli Gori nagyvárosban (ami már Grúzia). Mivel csak nagy kenőpénzek által lehet eljuttatni az árut Grúziába. Az oroszországi piaci eladásnak is magas költésgei vannak a Roki alagúton keresztül, mivel az orosz (GAI) és (DPS), az oszét rendszámot meglátva, csak csúszópénz fejében engedi tovább az árut. Ezáltal megállapíthatjuk, hogy a dél oszét gazdaság megrekedt még a szovjet idők végével (1991). Ezt követően Dél – Oszétia teljesen elzárt terület lett gazdaságilag és közlekedésileg is egyarát. Az Észak Oszétiából (Dzurikautól) Chinvalig épülő új gázvezetéket már 2009 nyarán megnyitották. Azonban az átlag lakotelepi háztartásban nem sok hasznát tudják venni az új Gazprom vezetéknek, mivel a radiátorok többségét még a 90-es évek nyomorúságos éveiben értékesítette a lakosság.

A Dél – Oszét külpolitika, 2008-ig csak a többi szakadár állam fele tapogatózott. Természetesen testvérállam és baráti állam Abházia, emelett jó kapcsolatokat tart fenn a többi poszt szovjet szakadár állammal a Hegyi- Karabahi Örmény Köztársasággal (NKR), és Transznyisztriával (vagyis Dnyeszteren túli Moldáv Köztársasággal). Ezen kívül kapcsolatokat ápol a török Észak Ciprussal.

Jelenleg Magyarországhoz legközelebb fekvő konzulátusát Tiraszpolban (PMR) működteti, Abháziával közösen. Ezen kívűl még külképviseletei megtalálhatók Moszkvában és Venezuelában.

Dél Oszétia jövője: Amennyiben a területi elzártsága továbbra is megmarad az államnak, akkor a gazdaság sem fog helyreállni. Gondolok itt a Chinvali (az oszét főváros) és Gori vasút újranyitására. Grúziának előbb utóbb be kell látnia, hogy elvesztette végleg ezt a területet és nyitnia kell a saját érdekében is hogy a grúz termékek ismét megjelenhessenek az orosz piacon. Az iráni befektetők kedvét lendítené meg, ha konzulátust nyitna az iráni külügy Chinvaliban. Ehhez persze először Iránnak is hivatalosan el kellene ismernie Dél- Oszétia függetlenségét, azonban ez még várat magára. Iránnak fontossabb jelenleg a  4,5 milliós grúz piaci poziciója, mint a mini állam sorsa és jövője.

Az oszétek/ alánok 90 %-a pravoszláv vallású, és a Moszkvai Patriarchátushoz tartoznak. Az etnikai megoszlás is hasonló, a lakosság 90 %-a alán, 7 % grúz, 1 % orosz és 2 % más nemzetiségű.

Zsidók jelenléte a miniállamban, Gori én Oni judaista központok miatt volt meghatározó. Jelenleg zsinagóga nem működik Chinvaliban. A szovjet időkben élt  kb. 1000 zsidó Chivaliba, akik Goriból és Moszkvából költöztek be ideiglenesen. A 2007-es népszámlálás adatai alapján 650 fő valotta magát zsidónak. A poszt szovjet népszámlálás értsd dél oszét is, a zsidót főként, mint nemzetiséget tartja számon, és csak másodlagosan foglalkozik a vállási hovatartozással.

Az oszétok / alánok a csecsenekkel a  2004-es beszláni eseményeket követően konfliktusban áll.

Dél – Oszétia miniállam egyfajta orosz bábállam a dél Kaukázusokban. Chinvali utcaképe is Putyin és Medvegyev képeivel díszitett (A mi elnökünk…). Az USA barát Grúzia, viszont Koszovó példáját követi George Bush Avenue, Bill Clinton park, 911 emlékművek…

Reklámok

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: