Örményország info

Általános összefoglaló Örményországról és Arcakról (Hegyi-Karabah)

Örményország, mint az első keresztény állam (Kr. U. 301-től) speciális szerepet tölt be a nagyhatalmak (Oroszország, Irán, és az USA) között.

Nagy felbontású Örményország és Karabah térkép: 

A dél kaukázusi köztársaság, a 30.000 km²-es területével rendkívül fontos szerepe van a térségben. Az Örmény Köztársaság területe az 1991-ben megszűnt Szovjetunió Örmény SZSZK területével egyezik meg hivatalosan. Azonban az örmények kihasználták a történelmi fordulatot (a Szovjetunió megszűnését) és nem csak egy Örményország (Hayastan örményül) létezik, hanem a Hegyi Karabahi Örmény Köztársaság (Artsakh örményül) is, amit Kelet Örményországnak is neveznek. Ezt a területet még 1922-ben Lenin csatolta hivatalosan Azerbajdzsánhoz (akkor Azeri SZSZK) annak ellenére, hogy történelmileg mindig is örmények által lakott terület volt. 1991. szeptember 6-án kikiáltották a Hegyi Karabahi Örmény Köztársaságot, mielőtt még megszűnt volna a SZU és függetlenedett volna Azerbajdzsán, de hivatalosan nem csatolták ezt a területet Örményországhoz, hanem mint egy szakadár állam létezik, de valójában szerves része az örmény államnak akár közigazgatásilag, akár katonailag és leginkább gazdaságilag. Azért nem csatolták hivatalosan az Örmény államhoz Hegyi Karabahot, hogy ne sújtsák gazdasági embargóval a fiatal Örményországot, mivel amúgy is gazdaságilag és közlekedésileg el vannak zárva. 1992-től a határainak 70%-a átjárhatatlan; a török – örmény határ az 1915-ös örmény genocídium el nem ismerése véget, és Törökország jó izraeli és azeri kapcsolatai végett is. Az azeri – örmény és a nahicseváni azeri – örmény határ is zárva közel 20 éve a Karabahi konfliktus, a szumgaiti mészárlás (1988) végett is. Vagyis Örményország csak észak felől Georgia/Grúzia és dél felől Irán felől közelíthető meg.

A Hegyi Karabahi Örmény Köztársaság mindössze 11.500 km² (a csatolt területekkel együtt), a lakossága azonban csak kb. 150.000 fő. Etnikailag homogén terület talán 1 % jezidi (kurd nyelven beszélő nép vallásilag természetvallású pávahitű), és asszír kisebbség él ott. Ezt a kis örmény államot nem ismeri el annyi ország, mint a cionisták által elismert Koszovót, azonban a jó iráni gazdasági kapcsolatai révén gazdasága folyamatosan fejlődik. Külkapcsolatai Abházia, Dél-Oszétia, és Dnyeszteren túli Moldáv Köztársaságban (Transznyisztria) merülnek ki.

Hegyi-Karabahi legfőbb látnivalók: Gandzasar kolostor, Dadivank monostor, Shush, Berdzor.

Az utóbbi időkben egyre jobban közeledik egymáshoz a két Örményország, és Karabahnak, újabban a régi örmény történelmi nevét használják, szinte mindenhol Arcak (arcaki köztársaság). Az arcak név eredete, még a Kr.e.7. századi urartui időkből származik. A hegyi-karabah kifejezést, csak orosz szóhasználatban használják a helyiek. A Karabah szó jelentése etimológiailag feketekertet jelent (kara türk/azeri nyelven fekete), bagh viszont kertet jelent.

A terület még teljsen el van mindig néptelenedve, az örmény emigráns betelepítési program nem indult be. Vagyis pár Franciaországból és Kaliforniából hazaköltözött örmény nemzetit leszámítva. A területe karabahnak, 11.500 km2, vagyis nagyobb mint a másik szakadár állam Koszovó. A lakossága nagyon gyér, a népsűrűség 10 fő /km2. A köztes megszállt területeken (értsd Berdzor, Midzsnavan térsége) amik nem voltak részei a szovjet autonóm Hegyi-Karabahnak, ott a népsűrűség 5 fő /km2 alatt van.

Kevésbé ismert látnivalók és régiók a déli hadruti, ott a legfőbb látnivaló a Gtchavank kolostor, és Azokh cseppkőbarlangja. Mets Taglarban szép helytörténeti múzeum van. A déli régióban, több örmény vállalkozó telepített gránátalmát, és citrusfélét, mivel egyere nagyobb a kereslet a helyi gyümölcsere Jerevánban.

A turizmus is fejlődik, az airbnb-n és a tripadvisor-on is egyre több karabahi szállás van. A cégalapítás Karabahban olcsóbb, mint Örményországban. A bankrenszer szinte ugyan az. Az úthálózat még mindig romokban. A fő sztyepanakerti-Vank- Martuni-Fizuli utat leszámítva. Néhány iráni cég az Araksz folyón illegálisan átjár, és vastalanítja Karabahot. A régi fémhulladékot több cég szedi össze. Lehet szerződésük van az arcaki kormánnyal nem tudom, nem jártam utána.

Az érintetlen természet csodálatos Karabahban, számos vízesés és kanyon is található ebben a szakadár államban.

Egyéb érdekesség, sok örmény turistairoda szervesz lövészetet Karabahban, nem airsoft, vagy paintball. Nem olyan vészes összegért van.

Sztepanakartben is állítottak az utóbbi pár évben antimaszonista emlékművet.

Ezt az 1991-es fordulatot mi is megtehettük volna Ukrajna esetében is, hogy Kárpátalja külön rutén magyar szakadár állam lett volna, de sajnos mi a történelmi fordulatokkal nem élünk. Gondolok itt az 1989-es erdélyi lehetőségekre és az 1991-es délvidéki eseményekre is.

Visszatérve az Örmény állam jó iráni és egyéb nagyhatalmi kapcsolataira Oroszország és az USA között. Miért alakultak ki? Örményország 1991-es függetlenségétől nagyon jó kapcsolatokat ápol mindhárom nagyhatalommal, mivel az 1979-es iráni iszlám forradalmat követően a cionista hatalom fő képviselője az USA megszüntette teheráni külképviseletét. Azonban 1992-ben az USA Jerevánban megnyitotta a térség legnagyobb amerikai nagykövetségét (több mint 5000 m²), nem éppen azért, hogy kis dél kaukázusi állam függetlenségét képviselje, mint nagy külképviselet megjelent a térségben. Hanem az Örmény diplomácián keresztül felvette a kapcsolatokat Iránnal, politikailag és gazdaságilag is. Ebbe egyes iráni üzleti érdekkörök is érdekeltek, de ez az egész a színfalak mögött folyik. (pl. iráni termékek világpiacon való megjelenése örmény vonalkód alatt 485). A jereváni amerikai nagykövetség, USAID és egyéb UNDP-s programjai, a közvélemény felé úgy mutatkoznak, mintha az USA nagy humanitárius segítséget nyújtana a térségben.  Azonban az egésznek ehhez semmi köze, az egészhez csak pénzmosást folytat itt is az USA. Az iráni – amerikai kapcsolatok örmény közvetítéssel sok érdekszférát, érint és nem érdemes nagyon feszegetni a témát, mert mindkét félnek az érdekeit sértené. Azért, hogy az örmények is mihez tartsák magukat Amerikával szemben azt, jól szemlélteti, hogy az USA és a NATO katonai bázist üzemeltet két történelmi helyen is. A török megszállás alatt álló kis és nagy Ararát hegy között, (ami mindig látható Jerevánból) amely történelmi időktől fogva szent hegy (a legenda szerint itt kötött ki Noé a bárkájával). A másik történelmi örmény helyszínen, (a középkori Kilikia) vidékén Adanában több mint 50.000 amerikai katona állomásozik állandóan.

Örményország a közvetítő sok esetben az orosz és amerikai kapcsolatok között is. Az USA-ban jelenleg is több mint másfél millió örmény diaszpóra él.

Az örmények az 1915-ös kelet anatóliai genocídium, vagyis örmény népirtás idején sok örmény menekült az akkor még cári Orosz Birodalom, fekete – tengeri partvidékére, és kaptak menedéket, az oszmán törökök és kurdok elől. Ekkortól él nagy örmény diaszpóra a mai Abházia, Szocsi és Adler vidékén. Ezt az örmények nem felejtik el az oroszoknak, ezért is az egyik legnagyobb szövetségesük a SZU megszűnését követően is. A FÁK (Független Államok Közössége) gazdasági és katonai szövetség, ami a SZU 1991. decemberi megszűnését követően egyből létrehoztak. A FÁK-on (oroszul СНГ) belül a fehérorosz – orosz – kazah szövetség a legerősebb, aztán jön az orosz – örmény, orosz –tádzsik ….

Jelenleg Oroszország még nem vonta ki csapatait, az ország területéről, több mint 40.000 orosz katona állomásozik állandóan a kis 30 ezer km²-es területen, aminek 70 %-a hegyvidék. Az oroszok nagy bázisai, Gyumri (volt Leninakan), Kanaker, Kotayk, és természetesen a Meghri. Dél – Örményországban Meghri, mellett található 10 km-re az örmény – iráni határátkelő, és az örmény –iráni államhatárt jelentő Araks (vagy Arax) folyó. Az orosz katonák, itt mint FÁK katonák  figyelik és védik a folyószakaszt, vagyis az államhatárt. Az örmény iráni határátkelő is úgy működik, hogy az örmény határ és vámellenőrzés után, következik (az Araksz folyó híd lábánál van) az orosz katonai poszt is, és a két független állam között az orosz, mint egy külső nagyhatalom figyel és ellenőriz.

Az iráni – örmény –orosz kapcsolatok, legfontosabb része, az iráni atomprogram és az iráni gáz és olajvezeték délről Örményországba (Agarak – Megri – Vayk – Jereván).

Az iráni atomprogramban, az örmények a legfontosabb közvetítők az oroszok és irániak között. A dél iráni Busher melletti atom kísérleti telepeken számos örmény kutatómérnök is dolgozik, az uránérchez is Örményországon keresztül jut hozzá Irán. Az iráni „titkos” atomprogramról csak néhány szóban, hogy a dél iráni nagyvárostól Bushertől délkeletre (a 96-os főút mellett) két helyen is barna információs tábla figyelmeztet, az atomprogram telepéről farszi és angol nyelven is.

Örményország legfontosabb gazdasági és katonai partnere még jelenleg Oroszország, de néhány éven belül Irán megelőzheti. Rengeteg iráni termék van az örmény piacon IKCO gépkocsik (vagyis Iran Khodro típusai), ipari és vegyipari termékek, élelmiszerek…; A türkén és az ukrán piac termékei sem elhanyagolhatók. Japán, D-Korea és Kína is elég jelentősen képviselteti magát az örmény piacon.

Örményországban elég jelentősek a nemzeti mozgalmak. Az egyik legfontosabb Örmények Árja Szövetsége, akik sikeres harcoltak a Karabahi háború alatt is 1991-1996. Az örmények történelmileg, fajilag egy fajta iráni árja népnek tartják magukat. Nyelvileg ugyan különböznek a fárszitól vagyis a perzsától, de antropológiai és grammatikai rokonság megfigyelhető a két nép között. Az átlag örménynek egyfajta nemzeti szocialista érzései vannak. Sok a szabadkőműves ellenes és antiszemita szervezet is, ez annak tudható be, hogy az 1915-ös örmény genocídium idején több mint (1,5 millió örmény férfit és fiúgyermeket mészároltak le, a nőket és a gyerekeket a Szír- sivatagban fekvő Dayr Ezdzor vidékére gyűjtötték össze). Az antimaszonizmus onnét ered, hogy az egykori Oszmán Birodalomban a XX. Század elején előretörő ifjú török mozgalmat, sok isztambuli és szmirnai (most Izmir) szabadkőműves páholy támogatott. Ez az ifjú török mozgalom, vitte véghez, kelet Anatólia örménymentesítését (Kars, Van – tó vidékén, Sanliurfa, Mus…). Az örményeket kiirtották és elűzték a mai Törökország keleti vidékéről, de a történelem, most megverte (visszavágott) a törököket, mivel most nagyobb kisebbségük (kurdok) van az ország keleti részén, mint 96 évvel ezelőtt.

Reklámok

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: