Szentföld

Szentföldi körkép

Holly-Land-560px

Szentföld domborzata (a szír-jordán árok több mint 220 km hosszú)

A szentföldre már régóta szerettünk volna eljutni, de a szíriai polgárháború és egyéb okok mindig visszatartottak minket, pedig Szíriában kétszer is jártunk kocsival, de akkor nem mentünk tovább Jordánia irányába. Az egész Szentföld a világ legszéttagoltabb része, a Balkán ahhoz képest, egy átlátható földrajzi térség. Észak és északnyugat felé (Libanon és Szíria) teljesen zárt határai vannak 1948 óta. Összesen öt közúti határátkelője van Izraelnek, kettő Egyiptom felé Eilat-Taba és egy a Negev kősivatagban, ezek nyíltak meg 1982-ben, miután az izraeli haderő kivonult a Sínai/Szináj-félszigetről. Addig 34 évig zárt volt teljesen az egész térség, 1994-ben az első oszlói (1993-as) békefolyamat után három átkelőt (Eilat-Aqaba, Husszein-híd, és északon a galileai átkelő /Názáret-Irbid útvonal/) nyitottak Jordánia felé, ebből egy ciszjordániai palesztin területre esne, de jelenleg is izraeli igazgatású C zóna. Megpróbálom az egész térséget bemutatni a lakikusok, átlag utazók szempontjait is figyelembe véve.

palestine-israel-map

Az elmúlt 70 év politikai megosztottsága (1967 és 1994 között Palesztina nem létezett)

Földrajzi és történeti háttér: Az egész Szentföld területe nincsen 28.000 km2, (nem sokkal nagyobb, mint a 2 millió lakosú balkáni Macedónia) azonban itt 8,8 (IL) + 4,5 (PS) millió ember él vagyis összesen több mint 13 millióan lakják. A 28.000 km2-ből 16.000-et leszámolhatunk, mert az a Negev kősivatag, amely néhány kibucot leszámítva szinte lakatlan. A földközi-tengeri partvidéken Nehárijától Askelonig él az izraeli lakosság 80 %-a, ezen a szakaszon az átlag népsűrűség 2500 fő/km2, vagyis a Föld egyik legsűrűbben lakott része. Tel-Aviv egyes belső kerületeiben 25.000 fő/km2 a népsűrűség. A dimbes-dombos palesztin területek is nagyon sűrűn lakottak, pedig Ciszjordániában, vagyis a nyugati parton az átlag tengerszintfeletti magasság 700 méter felett van. Hebron a legnépesebb (250 ezer fő) és a legmagasabban fekvő palesztin város (950 méter tengerszint feletti magasságágával). A Szentföld földközi-tengeri partvidék népsűrűsége valamivel magasabb, mint a többi levantei (Földközi-tenger keleti medencéje) ország tengerpart és a Libanoni-hegység közötti népsűrűsége. Libanonban, és nyugat Szíria (Lattakia, Tartusz) vidékén is 1000 fő/km2 feletti a népsűrűség.

Syria_Monograph_Pop_Density_v2A levantei partvidék, a Föld egyik legsűrűbben lakott része

Az izraeli népszaporulat nagyon magas, az átlagos gyerekszám 3,3 (CSOK nélkül). A palesztin területeken 4,2 a termékenységi ráta. /A zsidó lakosságnál annak ellenére magas a termékenység, hogy a lakosság több 5 %-a LGBT. A homoszexualitás már 1963-tól elfogadott, a liberális eszmék, kéz a kézben jártak a hippi mozgalmak, idejétől (Pride 1975-től van Izraelben). Az izraeli hadseregen belül külön kantin van az egyéb nem tagjainak. A magas szaporulatért az ortodox zsidó családok teszek ki (6,2-es átlagos gyermekszámmal), a modern neológ zsidóknál viszont nem ritka az egykeség sem.  Magyarországon 1,4 az átlagos gyermekszám már nagyon hosszú ideje, és szinte sereghajtók vagyunk (190. legrosszabb szaporulat). Izraelben a lakosság 28 %-a (Palesztinában 33%-a) 14 év alatti, nekik nem fog összeomlani a nyugdíjrendszer az elöregedő társadalom végett. A várható átlagéletkor is jóval magasabb, mint itt Közép-Európában. Izraelben a nők átlag 84 évet, és a férfiak átlag 80 évet élnek (a világon a 8. legmagasabb), a palesztin területek a nők 74 év és a férfiak átlag 70 évet élnek. Ebből kitűnik, hogy nagyon is egy élhető vidék a Szentföld, a politikai konfliktusok végett is csak egyre nő, mindkét oldal népessége. A zsidó állam  lakossága létrehozásakor 1948-ban 1,3millió, 1960-ban 2,1 millió, 1970-ben 3 millió, 1981-ben 4 millió, 1992-ben 5 millió, 2000-ben 6,3 millió, 2005-ben 7 millió, 2011-ben 8 millió, és jelenleg 8,8 milliós. A népesedési boom harmadik világ országaihoz hasonló, de ne felejtsük el, hogy 1995-ig domináns volt a zsidók “hazaköltözése” szerte a világból. Azonban az elmúlt 20 évben lecsökkent a bevándorlás, de a népnövekedés, továbbra is töretlen (10 évente átlagosan 22 %-al nő a népesség). A palesztin területek lakossságának növekedése lecsökkent, a nagy kivándorlás végett (1970-ben 1 millió, 1991-ben 2 millió, 2000-ben 3 millió, 2010-ben 4 millió volt a lakosság, jelenleg 4,9 millióra becsülik /Csiszjordánia 3 milliós+ 1,9 millió Gáza/).

Milyen terméket ismerünk a Szentföldről? A legismertebb név talán a jaffai narancs, amely Tel-Aviv Yafo városrészének arab nevére utal. 1950 előtt számos déligyümölcs citrusféle Palesztinából érkezett hozzánk, innét származik a Jaffa elnevezés.

Ismert izraeli termékek? A hétköznapokban számos izraeli termékkel találkozunk, főként az informatikai és navigációs szoftverek terén. Talán a legismertebb a viber, aztán a waze (közösségi navigáció),  utána az Igo maps (Navngo). A Ben Gurion reptér körül Petah Tikva térségében jött létre az izraeli “szilicium völgy”, amelynek a helyi neve Szilikon völgy (wadi). Számos nemzetközi cég kutatásfejlesztési részlege itt található: Motorola, Intel, IBM, HP, Dell…

Egyéb izraeli termék, ami itthon is előfordul, az a holt-tengeri kozmetikumok, és a diszkont áruházláncok kaki szilvái/hurmái (sharon gyümölcs).

expanding_israelA Szentföld és a Sínai/Szináj-félsziget határváltozásai

Földrajzi és politikai megosztottság:

Izrael állam 1948-ban jött létre, az egykori brit mandátumi területen (20.582 km2), az 1967-es hatnapos háborút követően érte el legnagyobb területét (+ Kelet-Jeruzsálem, Ciszjordánia, Golán-fennsík, Gáza-övezet, és a Sínai-félsziget (60.000 km2+ 27.000 km2=87.000 km2). Nagy-Izrael 1967 és 1982 között létezett. További területi veszteségei a II. oszlói megállapodást, követően kezdődött (1995-től amely napjainkig sem zárult le). Jelenleg a Szentföldön 25.520 km2 terület van izraeli kézben.  Lakossága jelenleg 8,8 millió, ebben nincsen benne Ciszjordánia és Gáza, de a Golán-fennsík beletartozik. A népsűrűség közel 400 fő/km2. A lakosság kb. 75% zsidó, 21% arab/palesztin, 1,5% drúz (Galileában), a maradék 2,5% (kopt, beduin, asszír,  szamaritánus, örmény, görög, cserkesz, vietnámi és filippínó). A zsidó állam területén született palesztinoknak szabad a mozgásterük, ők engedély nélkül utazhatnak bárhova, míg a gázai, és ciszjordániai palesztinok bezárva, szeparáltan élnek. Az izraeli palesztinok többsége északon Galileában és Haifától észak, északkeletre él.

sinai75 Nagy-Izrael a 70-es években.

Golán-fennsík: 1967-be a 6 napos háborúban foglalták el az izraeliek Szíriától, 1981-ben annektálta, területe 1.174 km2. Lakossága 120 ezer fő, ennek 2/3-a arab, a maradék zsidó.  Stratégiai fontosságú terület, mert a Tiberiás/Gallileai-tó keleti része magasföld jellegű terület, és a szírek lőhették volna a Jordán-árokban levő izraeli állásokat. Itt található Izrael legmagasabb hegye a Mt. Hermon, amely már a Libanoni-hegység déli részének része, 2236 m magas (jelenleg sí központ). A Golán-fennsíknak a természeti adottságai nagyon jó, ez az egyik legzöldebb és legcsapadékosabb terület a Szentföldön. A Tibériás-tó a tenger szint alatt 212 méteren terül el, míg a Hermon hegy 2000 méter feletti alpesi jellegű hegység.

3d-map-golan

Kelet-Jeruzsálem (arabul: Al-Kudsz): 455 km2, Izreal 1967-ben megszállta, és 1980-ban annektálta. 1967-es határok szerint a Palesztina fővárosa lenne, de a zsidó állam, egész Jeruzsálemet egységes városnak tekinti és úgy is üzemelteti. Kelet-Jeruzsálemben kb. 700 ezren laknak, ennek 2/3-a palesztin. 1967 előtt Transz-Jordánia része volt.

A palesztin területek megosztottsága, nagyon bonyolult és szerteágazó. Az 1948-ban létrehozott Izrael, az akkor még meg nem szállt Gáza-övezetet 1948 és 1967 között Egyiptom igazgatása alatt állt, a ciszjordániai területeket 1948 és 1967 között Jordánia szállta meg. A Golán-fennsík 1948 és 1967 között Szíria szerves része volt. Jelenleg két Palesztináiról  beszélhetünk a ramellahi (FATAH) vezetés alatt álló Csiszjordániáról/ nyugati part, és a HAMASZ által irányított Gáza-övezetről, a két terület lakó csak különleges izraeli engedéllyel látogathatják egymást.  A Gáza-övezet lakosai mai napig egyiptomi állampolgárok is, a ciszjordániai A és B zóna lakosai jordániai állampolgárok is. A politikai feszültség még abból adódik, hogy a palesztin útlevéllel, a világban nem sok helyre utazhatnak, sőt nemzetközi repülőterük, kikötőjük sincsen. Ciszjordánia annyira széttagolt terület, hogy a C zóna öleli végig körbe, 123 enklávéként tagozódik bele az izraeli tengerbe.

UN-Habitat_s-new-project-targets-Palestinian-Communities-in-East-Jerusalem2

Kelet-Jeruzsálem/Al-Kudsz- Betlehem térsége a szétszabdaltság tengere, 125 km fallal

– Gáza-övezet: 365 km2-es , HAMASZ vezetés alatt, lakossága közel 2 millió, nagyon sűrűn lakott terület (5000 fő/km2 felett van a népsűrűség), Izrael felől NGO dolgozók, újságírók, ENSZ-engedéllyel léphetnek be. Egyiptom felé a rafahi határátkelőn keresztül könnyebben megközelíthető, de jelenleg az észak Sínai veszélyes terület az ISIS terrorszervezet (vahabita) működése végett.

Ciszjordánia: Ez a terület többnyire a történelmi Júdea és Szamária területén helyezkedik el, a lakosság 90% a Júdiai/Hebroni-hegységben lakik. A Jordán folyó nyugati parti palesztin területeket négy részre bontanám, az 1995-ben megkötött második oszlói békemegállapodást követően ismerte el az izraeli állam a Palesztin Nemzeti Hatóság létét, vagyis egyfajta autonóm státuszú területnek ismerik el, hiába az ENSZ megállapodás, a stratégiailag fontos területekről nem fognak kivonulni, saját területük védelme szempontjából és gazdasági érdekek céljából sem. A világ egy része ismeri el csak Palesztinát független országként, valójában a de facto ramallahi vezetésű palesztin területek szét vannak darabolva, és csak izraeli ellenőrzésű területeken keresztül van kapcsolatuk egymással. Az izraeli vezetésnek jó a megosztottság és a 123 palesztin önigazgatású  A zónás enklávé, mivel így mindent felügyel és mindenre ráhatása van. Szerintem már rég győzött Izrael, mivel az egzisztencia és a jóléti társadalom létrehozása taktika, vagyis a népnek cirkuszt és kenyeret mindig beválik, lásd Csecsenföld, vagy Újgúria esetét (ott is a szeparatisták egyre kevesebben vannak). Palesztinát a Föld 136 szuverén állama (kb. 70 %-a) ismeri el. (Koszovót csak 110 ENSZ ország ismerte le.) Saját nemzeti valutájuk nincsen, mert ezer szállal kötődnek a zsidó államhoz. Átlagfizetés kb. 5.000 sékel (375.000 Ft), az izraeli átlagfizetés 60%-a, de a palesztin területeken nagy a munkanélküliség. A palesztin területeken érdemes vásárolni, mivel általában minden a fele, vagy még kevesebb. Sok a török, jordániai,  bangladesi, kínai áru. A boltokban figyeljük a vonalkódokat (EAN), az izraeli termékek 729, a palesztin 625, az egyiptomi 622. A helyi termékek olcsóbbak. Palesztinának van külön internetes domain kódja, (.ps), saját mobilszolgáltatója, és országhívószáma (+970), de az internet lassabb és a palesztinok többsége is izraeli SIM kártyát használ a 4G-s mobil internetelérés végett.1070362068

Ciszjordánia széttagoltsága

–  Ciszjordánia teljes területe az 1967-es zöld vonalon belül mindössze 5628 km2, vagyis a területei európai mércével is nagyon kicsi (fél Koszovónyi, vagy magyar mércével Jász- Nagykun Szolnok megyényi terület) és még ez van szétszabdalva, apró enklávékra.

A zóna: Mindössze 959 km2, kizárólag a Palesztin Nemzeti Hatóság által felügyelt terület, de bármikor az izraeli rendőrség házkutatást tarthat, ezeken a területeken is. Fontos települései: Ramallah, Betlehem/Bayt Lahm, Bayt Sahúr, Jerikó/Arihá, Dzsenin, Hebron/Al-Halil, Náblusz, Szalfit, Túbász, Túlkarm. Itt lakik a ciszjordániai palesztinok túlnyomó többsége, kb. 55-60%-a, vagyis kb. másfél millió lakosa van. A legnagyobb nemzetiség a szamaritánusok, akik Náblusz környékén laknak mindössze kb. 2 ezer fő. A palesztin/felesztin/filiszteus többségi nemzet sem egységes genetikailag, emberfajilag. A legszembetűnőbb Jerikó negroid/ néger lakossága, akik a történelem folyamán Núbiából kerültek ide. A dzsenini, nabluszi a szíriai arabbal hasonló, a hebroni, betlehemi tekinthető az eredeti palesztin törzsközösségnek. A népsűrűség itt is nagyon magas 1570 fő/km2, olyan terepviszonyok mellett, hogy a terület 90%-a hegyvidék, mivel az összes település a Júdeai- középhegység (arabul Al-Halili-hegység vagyis Hebroni-hegység). Az átlagos tengerszintfeletti magasság 820 méter, a legmagasabb pontja 1031 méteren van, Hebontól északra, Nabi Jumisz csúcs (Halhul mellett). Ez egyben egész Palesztina legmagasabb pontja.

PAL_west_bank_map

Palesztin Ciszjordánia megosztottsága, zónái  a 123 enklávéval

B zóna: Területe: 1.184 km2 ez a zóna abban különbözik A zónától, hogy itt az önkormányzati feladatokat a Palesztin Nemzeti Hatóság felügyeli, de izraeli felügyelet alatt. Vagyis a rendőrség és a katonai ellenőrzést Izrael is felügyeli, a palesztin katonákkal együtt.  A terület lakossága 1,1 millió. A B zónában nem találhatók városok, itt jobbára a város menti peremterületek és a vidéki falusi lakosság tartozik. A népsűrűség itt is 1000 fő/ km2. Ezt a területet úgy tudnám egyszerűen jellemezni, hogy átmenet az A és a C zóna között, de itt van lakosság, nem úgy, mint a szinte lakatlan C zónában. A fontos közlekedési csomópontok határa általában B zóna.   Észak-déli irányban egész Ciszjordániát a 60-as számú főút köti össze, a főút többsége C zóna, de a közvetlen környéke B zóna.

C zóna: Ciszjordánia egyben legnagyobb területe, 2.961 km2, a teljes terület csak izraeli ellenőrzés alatt van, az összes főközlekedési út, stratégiai pont, magaslat ide tartozik. A lakossága, kb. 380.000 fő, de ebből a civil lakosság, 175.000 fő (115 ezer palesztin és 60 ezer zsidó), a többi 200 ezer, azaz állandó izraeli katonai erő jelenléte. Ez a terület Ciszjordánia leggyérebben lakott területe, ha leszámoljuk a katonaság létszámát, akkor mindössze 59 fő/km2 a népsűrűség (kb. mint a magashegységekkel tűzdelt Montenegró. A terület földrajzára azonban igaz, hogy itt található a Júdeai-kősivatag, és a Jordán-árok terméketlen területei is. A C zónához tartozik a  Holt-tenger északnyugati „palesztin” része is (Kalya). Ezekről a területekről is ki kellett volna vonulniuk az izraelieknek a II. oszlói (1995) béke megállapodást követően, de a területek átadása tolódik, mivel az megnehezítené az izraeliek mindennapjait is, közlekedési szempontból is. Vagyis, pl. ha valaki most Jeruzsálemből akar, Beér-Sevába utazni, az egyszerűen délnek végighajt a 60-as főúton, ami végig izraeli ellenőrzésű C zóna. Ha átadnák a területek, akkor, kb. 100 km-es kerülővel tudnák megközelíteni. Ugyan ez igaz északi irányba is, aki Názáretbe vagy Tibériásba utazik, az most végig izraeli főúton megy, ami elvileg átadásra váró palesztin terület. A palesztinok sem hiszik, hogy bármikor átadják számukra a stratégiailag fontos utakat, területeket.  A C zóna által annyira széttagoltak a ciszjordániai területek, hogy az enklávék közötti ingázók, bármikor számíthatnak izraeli ellenőrzésre. Az ősi Jerikótól nem messze, a Jordán-folyó nyugati partja, ahol most több kolostor van, Keresztelő Szent János (Yahya) tiszteletére, ez a területi is az izraeli C zóna része. A turisztikai helytől tőle északra fekvő Allenby-híd/ Husszein király hídja, amelyet 1994-ben nyitottak csak meg Jordánia felé. Hivatalosan az ENSZ szerint ennek palesztin-jordán határátkelőnek kellene lennie, de 1995-óta nem vonultak ki az izraeliek a területről, érhető stratégiai okokból. A közel 3 millió lakosú ciszjordániai palesztin területekről, a lakosság csak a Husszein király hídján keresztül utazhat külföldre, bárhova a világon, de izraeli felügyelet és sáp/ adó mellett. Hiába az olcsó fapados Ovdáról, vagy a Ben Gurionról, a ciszjordiániai palesztinok, izraeli területre zöld zónán túlra, csak különleges engedéllyel utazhatnak évente egyszer, de onnét nem utazhat máshova se légi, vízi, vagy közúti átkelőn keresztül sem. Vagyis még az egyiptomi Sínaira sem. A C zóna nemzetközi határátlelőjén az Allenby-hídnál (Husszein király hídja) az izraeliek kilépési adója nagyon jó bevételi forrás a zsidó államnak. A kilépési díjak külföldieknek 174+5 ILS (kb. 13.400 Ft), palesztinoknak 153+5 ILS (kb. 11.850 Ft), évente 1,3 millió a határátlépők száma. Ezáltal a C zóna kilépési adója végett, még 210 millió sékellel (kb. 15,7 milliárd Ft) gyarapszik évente az izraeli költségvetés. A további négy szárazföldi határátkelőjén is kell fizetni kilépési illetéket, annak az utazónak aki elhagyja Izraelt, akár Egyiptom vagy Jordánia felé, de ott „csak” 105 sékel (7.900 Ft) a kilépés ára. Ez sem olcsó, főleg az egyiptomi kilépési illetékhez képest, ami kemény 2 EGP, vagyis 30 Ft/fő.

A negyedik zóna, az ütközőzóna: amely az 1948-as határok és az 1967-es ciszjordániai területek, külső gyepűje, mezsgyéje. Területe mindössze 201 km2, lakossága 260 ezer, ebből a civil lakosság 210 ezer. 50 ezer katona állandóan itt él és teljesít szolgálatot. Ezen a területen a palesztinok aránya kisebb, 35 ezren élnek itt. Az ütközőzóna területei, az 1948-as zöld ENSZ zöldhatárvonal területei mellett vannak, amelyek nagyon közel fekszenek az izraeli Szilicium völgyhöz, és a 6-os számú és észak déli autópályához.

westbankwall2006

A ciszjordániai fal még jelenleg is épül, eddig 498 km készült el és 212 km-en építés alatt van. A Gázai-övezetet elválasztó 61 km hosszú fal teljesen készen van. A szentföldi falak hossza, magassága többszörösen übereli a berlini falat, de a mi déli határzárunknál hosszabb, az india-pakisztáni falnál rövidebb. A megosztottság és a bezártság, még hosszú ideig uralkodó lesz a Szentföldön.

A decemberi útról:

Jelenleg az olcsó Ryanair jegyek 10-12€-s induló árának az oka, az Eilat Városi Önkormányzat, minden utas után fizet az ír fapados cégnek 40 €-t. A Ryanair egyes szállodáktól is kap támogatást. Az Ovdai reptérre (észak Eilat) a légi járat, csak téli szezonokban üzemel, mert a holt szezonban próbálják feltölteni a szállodákat. Pár éve még jobban dübörgött itt a turizmus (orosz és poszt-szovjet turizmus), de az ukrajnai háború, az Oroszország elleni megszorítások, az olajár alacsonyan tartása betettek a rubelnak, hrivnyának, tengének, manatnak…, közben a sékel erősödött az €-hoz és a USD-hez képest is. Ezért elmaradnak az orosz, ukrán, azeri, kazah turisták, akik a télből a nyárba akartak csobbanni.

IL1 A Negev-kősivatag fentről

A repülőút előtt most, azért féltünk, mert három gyerekkel nehéz a pakolás kocsi nélkül, kézipoggyásszal. Azonban így is bőven elegendő ruhát sikerült hoznunk a gyerekeknek. 4 kis bőrönd mellé, 4 kis hátizsákot vittünk, plusz ülésmagasító (az autóbérléshez), és a Leontól kapott gyermekkocsi, ami 80 kg-ig terhelhető (Németországban nagyon népszerű). Az izraeli út előtt, a további félelmeink abból adódtak, hogy volt az útlevelünkben az idei iráni vízum, mint közismert Irán és Izrael nem puszipajtások, ennek több oka is van. Irán, mint az iszlám világ országainak többsége nem ismeri el az ENSZ által mesterségesen létrehozott zsidó államot, hanem Palesztinát tüntet fel a térképein. Izrael az elűzött korrupt sahhal (Mohammed Reza Pahlavival) jó bilareális kapcsolatokat ápolt. A mostani knesszet meg az amerikai szócső propagandáját követi, vagyis Iránt a „gonosz terrorista” országként kezeli Szíria és Észak-Korea mellett.

A repülőút sima 3 óra 20 perces út volt, az útvonal Ferihegy-Zenta- Zajecsar (SRB)- Vitosa (BG)- Kulata- Kavala (GR)- Lesbosz- Chios- Kos-TR partvidék- Haifa volt, a Holt-tenger előtt Jerikónál fordultunk délnek, az izraeli-jordán határt követve. Az iráni vízummal kapcsolatos aggodalmaink alaptalanok voltak, mivel csak pár rutinkérdést tettek fel a reptéren. Kérdezték, hogy mennyi készpénz és bankkártyánk van. Marinnától azt kérdezték, hogy miért visel kendőt az iráni vízum képen ha nem muszlim, és a gyerekek nevei sem voltak népszerűek, de az etimológiát kimagyaráztuk. Ajsa- ős magyar, Alina- germán, Alissza Enna- főnicia-fríz eredetű nevek, még jó hogy nincsen fiúnk, mert akkor bajba lettem volna a névmagyarázattal. Az izraeli vámon a csomagokat sem ellenőrizték, semmit sem kellett tölteni, mivel egy régi palesztin ismerősünk volt a vámon. Így utólag hozhattunk volna több cigit, rendelésre a betlehemi szállásadónknak, Ahmednek, mert hivatalosan csak 250 száll cigit enged be Izrael/fejente. A bácsalmási Tibi barátunk, éppen ekkor volt az induló oldalon Ovdán, sajnos nem találkoztunk vele. Ő az egy hónapos egyiptomi utazgatását fejezte be. A katonai reptéren való landolásnál a kősivatagban láttunk pár futó antilopot. Az ovdai reptér polgári légi forgalma jövőre megszűnik, mert átadják az új eilati repteret, 2019 január, február tájékán. Az eilati belvárosi reptér is megszűnik, amely még a 50-es években a város pereme volt, mára körbenőtte az üdülőváros. Az új eilati reptér (Ramon) 20 km-re a várostól északra lesz, a Timna völgy mellett. Onnét a közlekedés is egyszerűbb lesz, mint Ovdáról, mivel a 90-es főút mellett fekszik a ramoni reptér, és az autókölcsönzők is közvetlenül a reptéren fognak működni.

IMG_20171206_112313_HDR

Autó nélkül 3 gyerekkel, nehézkes az utazás

 Eilatba az Egged busszal mentük, 6 év alatt ingyenes így három jegyet vettünk 64,5 sékelért. Mindenhol kérdezik, honnét ez a sok apró, 1300 sékelt, és 500 egyiptomi fémet vittünk. Az eilatishuttle busszal sok magyar elment, mert az 15 perccel előbb indult, de 500 Ft-al drágább. Az egged busz a Wizzair bukaresti járatát bevárta. A román fővárosból főként a vendégmunkások érkeznek, sok román cseléd, házvezetőnő, takarító dolgozik az izraeli szürke és fekete gazdaságban. Az Egged busznál is alkalmaznak román buszsofőröket. Az izraeli fizetés csábító még sok kelet-európai lakosnak, a hivatalos átlagfizetés 9500 sékel, egy sékel 75-76 Ft. A román, moldáv, ukrán vendégmunkások 1000-1500 €-nyi bért kapnak. Régen sok magyar is gályázott Izraelben, de ha lakbért is számítanak, akkor nem sok marad, mivel Eilatban is 4-500 € alatt semmit sem lehet bérelni.  Sok vendégmelós dolgozik farmokon, oázisokban, vagy kibucokban. A filippínók és a bangladesiek kapják a legkevesebb bért 7-800 €-nyit. Az afrikaiak a szórakoztató, prostitúciós, és élvezeti cikk iparágakban dolgoznak, (nagyszámú nigériai, kongói, etióp, eritreai közösség is él Izraelben).

Az izraeli magas árak a norvégiai, skandináv, luandai ársávon vannak, éppen ezért a magas árak végett a közel 700.000 Ft-os átlagfizetés, nem sok helyi viszonylatban. Az ingatlanárakról néhány szóval, otthon a budai és hévízi prémium lakásárak 1 millió Ft felletti m2 árához képest a Tel-Aviv partközeli, Jeruzsálem óvárosi ingatlanárak akár 4 millió Ft felett vannak, éppen ezért nem véletlen, hogy létezik 6-10 m2-es mini stúdiólakások is Tel-Avivban. A bauhaus stílusirányzat elég népszerű szerte Izraelben. Talán nem véletlen, mivel zsidó építészektől származik ez az építészeti stílus. Tel-Avivban találunk Bauhaus múzeumot, bauhaus fehér házat, és kb. 40.000 ingatlant közvetlenül az izraeli Szilicium gazdasági övezetben.

 A kocsit a neten kayak.com-on keresztül foglaltam, valójában az Orbitz.com (oldalán kellett megadnom a bankkártya adatokat) a Budgetnél, hát tényleg orrba szájba megy a szívatás. De nem csak a Budgetnél, a Hertz vagy az Avis se különb. A Hertz irodájában találkoztunk német és dán turistákkal, akiknek Eurocard Giro bankkártyája volt debit, vagyis betéti nem kredit, nem fogadták el és nem tudtak bérelni. A németeknek Maestro kártyájuk volt, de a letétet arról nem tudták levenni, készpénzt a depositra nem fogadnak el a bérlős cégek.
A mi történetünk, közben módosítottam a fogalalást, indulás előtt 4 napról 5 napra és Kia Picanto-ról Hyundai Acces-re (végül Toyota Corolla 1,6-ost adtak), így lett volna 37,5 $, a kayak.com és az orbitz.com keresők által. A helyszínen a Budgetes nő játszotta az eszét az eilati irodaházban (Shalom Center), hogy nem találta a foglalásunkat. Végül meglett, mondta, hogy az ár nem stimmel, mutattam neki, hogy pedig ennyi, végül belátta, hogy annyi, de akkor meg azt mondta, hogy összesen 250 km-rt mehetünk ennyi pénzért, mert azon csak alap biztosítás van, mondtam, hogy mi kb. 1000 km-rt fogunk megtenni 5 nap alatt. Erre a közepes biztosítással, +95 $-t rászámolnak, vagy a teljes casco biztosítás + 180 $. Kikérdeztem mire terjednek ki a biztosítások, az alapnál 1500 dolláros kárig mindent turista fizet, a közepesnél 650 dollárig, a fullnál nincsen induló ára az full extrás casco. Voltam a Sixt, Avis, Hertz irodájában is azok drágább árakat mondtak, végül belementem a közepes biztosításban 5 napra 132,5 $ kellett fizetnünk. A deposit-ot csak olyan dombor nyomott vagy elektron kártyáról veszik le, ami Visa, Mastercard.  Amex, Unionpay, Giro, kártyák nem működnek, céges névnélküli aranykártyák sem jók semmire sem. Minimum 900 dollárt vesznek le, volt olyan turista, akinél 1500 dollárral terhelték be a kártyát. A letéti összeg, a budgetnél 30 munkanap múlva jön vissza, mivel megvárják, hogy kaptunk-e valahonnan büntetést (gyorshajtás, parkolás, szabálysértés..). Az autót rendben találták nálunk nem volt sérülés, de sok turista nem ússza meg ennyivel, mivel a parkolókban az álló kocsiknak is nekihajtanak. Szinte nincs olyan kocsi Izraelben, hogy ne lenne rajta sérülés, karcolás, lökhárító leverődés. Sok turistát láttunk, hogy az út mellett a visszavétel előtt acetonnal, vagy szúnyog riasztóval tünteti el a felületi karcolásokat a kocsikról.

IMG_20171207_074736

Zohar kibucnál, 90-es út mellett

Eilatban délután 3 óra körül vettük át  a kocsinkat, először lehajtottunk a Vörös-tenger partjára, a Dan Eilat és a new marina mellé. Itt a gyerekek macskáztak a parton és örültünk a jó időnek. Picit keveregtünk Eilatban, és a tabai úton kívülről megnéztünk a delfines partot, meg a tengeri akváriumot, de voltunk már ilyenekben, itt meg minden nagyon drága, és több 100 sékelt nem akartunk, most erre áldozni. Ezért inkább indultunk északra a 90-es főúton. A terv az volt, hogy minél előbb palesztin területekre érünk ami mérsékeltebb árszinten van, mint az izraeli. Azonban a hajnali kelés, a gyerekek cincálása végett, még a Holt-tengerig sem jutottunk el. Éppen bánkódtunk miért nem hoztunk sátrat és hálózsákot, mert akkor tudnánk vad kempingelni, de így is sok cuccunk volt a gyerekek által.  Eilattól északra a 90-es főút végig a jordániai határral párhuzamosan halad, és nem érinti a terméketlen és lakatlan Negev- kősivatagot. Az úton számos oázis, wádi/mezőgazdasági völgy, és kibuc található. Naivan azt gondoltuk, hogy találunk megfelelő áron szállást, mivel nagyon fáradtak voltunk és nagy kamionforgalom is volt észak felé. Ezért Tsukim kibucnál lefordultunk balra szállást nézni, de kiderült minden tele van. Itt árat nem mondtak, pedig kérdeztük, de azt mondták, hogy nem sok. 10 km-re északra Zofar oázisban találtunk egy beduin hatású kemping szerűséget. Adnak hálózsákot, és fűtött a sátor, van meleg víz, tiszta klozet… Az ára nagyon borsok fejente 100 sékelt akart a tulaj, még a két éves gyermek után is, alkudtam, de 300 sékel alá nem akart menni, így 18.000 Ft-ért aludhattunk sátorban. A fémpénznek örült a pacák, kérdezte honnét vettem, mondtam nyomott áras, 75Ft-os középárfolyam helyett 60-ért vettem a vasat. Csak vaspénzt vittünk a Szentföldre, a reptéri sekurity-nél is örültek a sékel aprónak. Az izraeliek nagyon szeretnek kempingezni, a barak/gettó szerű hippi stílus dívik náluk. Az első nap benyomása, az volt, hogy Izrael, a Közel-Kelet kis Amerikája. Széles utak, sok amerikai belpiacos kocsi, fejlettség, számtalan fast food (40 Mc Donalds van, Izraelben, ebből 3 a kősivatagban). A táj a 90-es út mellett kísértetiesen hasonlított az iráni tájhoz, pl. Sirdzsán és Kermán között rész, a nonszensz az egészben az, hogy az útjelző táblák színezése (zöld), betűmérete, és információs táblái is irános jellegű volt, de mégis modernebb és más volt minden.

Az úthálózatról:

A legtöbb közút jó minőségű aszfaltos út, az észak-déli 6-os számú autópályát (Beér-Seva -Haifa) kivéve, minden út díjmenetes. Az izraeli közutak is megjeleníti külön az útirányt is 90N (észak), vagy 90S (dél), mint számos angolszász országban. A sebességkorlátozások eltérnek az európaitól, kivéve a lakott területet (ott is 50-en a megengedett), lakott területen kívül 80, gyorsforgalmin, és autópályán 110 (mint a poszt szovjet térségben), sok sima főút is átvált 2×2 sávos osztott pályás úttá, de ott általában 90 km/óra a megengedett sebesség. Traffipaxot, a megtett 1000 km alatt nem láttunk, kamerák is főként szemaforoknál kereszteződésekben vannak, de nem tudom, hogy a forgalmat figyelik, vagy büntetési célzattal vannak felszerelve. Sok körforgalom is van, mint a legtöbb közel-keleti országban.

A távolságokról néhány szóban. Régen hittanórán nem tértek ki, hogy a Szentföldön Jézus élete során is milyen kicsi távolságokat tett meg. Jeruzsálem Betlehemtől csupán 10 km, Jerikó Jeruzsálemtől 55 km, Názáret 110 km. Jordánia fővárosa (Ammán) Jeruzsálemtől 120 km, Damaszkusz 280 km, Bejrút 290 km, Kairó 490 km, Antiókhia/Antakiya 580 km, Alexandria 650 km. Amennyiben nem lenne ilyen zárt szeparált térség minden elérhető távolságban lenne közúton is.

Az útról, Eilat-Holt-tenger- Jeriko- Betlehem- Szent Sába kolostor- Hebron- Jeruzsálem- Hebron- Arad- Holt-tenger- Eilat útvonalat jártuk be, körölbelül 1.000 km-rt kocsikáztunk a Szentföldön. Mindenhol biztonságban voltunk. Az első napi szállásról Zofarból, a Holt-tengerhez hajtottunk Neve Zohar és Ein Bokek mellett a Holt-tenger földnyelvén gyalogoltunk be és beljebb számtalan kisebb só sziget volt. Itt több helyen ingyenes szabad strandok vannak, de az édesvízi zuhanyzóból hideg víz jött csak.  A Holt-tenger vize a gyerekeket bőrét eléggé csípte, de a víz érdekessége, hogy egyben olajos összetételű is.

IMG_20171207_111541

Fürdőzés a Holt-tengerben

A Holt-tengert a héber nyelv Sós-tengerként (Yam HaMelah), etimológiai jelentése az arab nyelvből származik (Al-Baḥr Al-Mayyit). A 60-as évek végén, 70-es évek elején a Holt-tenger második medencéjének vízszintje rohamosan csökkent, a 80-as évek végére már különvált a  Holt-tenger északi és déli medencére. A déli-medence csökkenésének az oka az ipar megjenenése az izraeli és a jordániai oldalon is. A déli-medencét izraeli oldalon 22 részre bontották,  Neve Zohar és Ein Tamar között a Holt-tengeri kozmetikumok gyárai üzemelnek. Szemmel látható a kéményekből az ipari szennyezés. A déli medence északi részén Ein Bokeknél épült ki, a holt-tengeri szállodaipar bázisa. Ide jár a legtöbb külföldi fürdeni. Az északi és a déli medencét, már csak mesterséges csatorna köti össze, amelyben a sós víz hömpölyög ( a 90-es útról látható). A Holt-tenger északi medencéjét Ein Gedi-nél érjük el (itt sajnos nem fürödtünk). Ez a térség már a történelmi Szamaria része. Ein Gedi után érünk hivatalosan Ciszjordániába, vagyis palesztin területekre, de ez a térség lakatlan, mivel még a C zóna része (izraeli ellenőrzés alatt álló át nem adott palesztin terület). A jerikói, ramallahi, betlehemi palesztinok, csak a kaliai strandra járhatnak, Holt-tenger északi medence, északnyugati csücske. Itt le akartunk hajtani a strandra, de sorompós belépő állta utunkat. A Holt-tenger a Jordán árok mentén fekszik, amely a Föld legmélyebben fekvő területe (-420-430 méterrel lejjebb van a Földközi-tengerhez képest). A Holt-tengerhez képest az 55 km-re levő Betlehem 1200 méterrel magasabban fekszik, mivel a Júdeai-hegység párhuzamosan halad a Szír-Jordán-árokkal, amelynek a folytatása délen az Akabai-öböl, és északon a Biká-völgy (Libanonban). A Holt-tenger legmélyebb pontja 305 méter, sótartalma 10-szeres az Indiai-óceánhoz képest.  Északon a Jordán-folyó táplálja. Ami meglepő volt, hogy a Jordán-folyó vize sokkal hidegebb volt (16 fokos), mint a Holt-tengeré (24 C fok).

IMG_20171207_110052

Pancsolás egy sószigeten

IMG_20171207_151136

Alissza Enna vattacukrozik Jerikóban

 

A kalyai kitérőt követően, Jerikó városába hajtottunk, be. Az már A zóna, vagyis csak palesztin terület, de az A és C zóna között semmilyen ellenőrzés nem volt. A városban már szinte csak zöld palesztin rendszámot lehetett látni. Jerikóban nagyon szép a pár éve átadott Orosz Múzeum, amely a Zakariás fája melletti parkban van. Belépőjegy 5 sékel (egy orosz-palesztin vegyes házasságból született leány volt a portás). Jerikót és térségét is legtöbb európai turista kihagyja, mivel palesztin A zóna, pedig számtalan érdekes orosz, görög, kopt templom található a városban. A város nyugati határában található Heródes király téli rezidenciájának a romjai. A város mikro klímája a Jordán-árok végett nagyon jó, itt télen is az átlaghőmérséklet 20 fok körüli, míg a hegyeken túl Jeruzsálem tél hideg. Jerikó és térségében termelnek csak banánt a Szentföldön. A városban működik kabinos felvonó ami a Kísértés görög ortodox kolostorhoz visz fel a hegyre, de 60 sékel/fő, helyett félútig felmentünk kocsival, onnét tovább gyalog a gyerekekkel. A felvonó a régi jerikói fal és ásatási terület mellől indul a (Tell Sultan). Jerikó városa több tekintetben kiemelkedő, a legősibb lakott területnek tartják (Kr.e. 9500-tól elő neolitikumtól), a legrégebbi város (Kr.e. 3500-tól, és a legalacsonyabban fekvő város -350 méterrel a tenger szintje alatt, és nem utolsó sorban a vizek városa is. A lakossága csupán 25 ezer fő, de emberi léptékű izgalmas ősi szent város. A Kísértés sziklakolostor barlangjában lakott Jézus, mikor a sátán 40 nap és 40 éjjel megkísértette. Jézust az ördög háromszor kísértette meg, de a 40 napos böjtjei által, mindig megszabadult a gonosztól (Szent Sába kolostornál). A Kísértés temploma 326-tól Szent keresztény zarándokhely. A kolostor már 300 éve az athoszi görögök fennhatósága alatt áll. A turisták többsége orosz, ukrán, fehérorosz…

IMG_20171207_194445

IMG_20171208_085923-EFFECTS

A jerikói orosz múzeum

 Jerikóban sajnos nem találtunk couchsurfinges szállást, így egy helyi Hostelban aludtunk, ahol volt néhány német és svájci turista (ők Ábrahám útját járták végig 3 hónap alatt). A Hostel vacak volt a város szélén, és nem annyit kértek, mint a foglalásunk, mivel az 4 fős női dormitoriba szólt, nekünk meg adott privát szobát, de nem volt normálisan meleg víz és 220 sékelért nagyon drága volt. Utólag kiderült, hogy 50 sékel/fő alatt nagyon nehéz szállást találni a Szentföldön.

IMG_20171208_092239

Zakariás fája mellett

Jerikót elhagyva, a Jordán folyóhoz hajtottunk, nem messze  a Husszein-király hídja jordániai átkelőtől építették Keresztelő Szent János (Yahya) kolostorát. A Jordán-folyó parton oroszok, spanyolok, mexikóiak merültek alá tömegesen a 16 fokos iszapos „szent vízben”. Mi is alámerültünk a gyerekek kivételével. A Jordán túloldala már Jordánia, a nádason átlehet látni, ott is több templom, kolostor van a keresztény hívek, turisták részére (a jordániai oldalon látszik az örmény apostoli egyház temploma, és az orosz pravoszláv templom). A folyó itt keskeny, 4-5 méter széles nádas, sisnyás vidék, ahol állítólag Keresztelő Szent János keresztelte a híveket, köztük az unokatestvérét Jézust is. Milyen érdekes, hogy Keresztelő Szent János sírja Damaszkuszban az Ommájád mecsetben van, pedig tőle eredeztetik a keresztség intézményét, a muszlimok meg Yahya proféta. Régen többször is meglátogattuk Yahya sírját Damaszkuszban.

IMG_20171208_122820

Merülés a Jordán folyóban

A Jordán folyótól visszatértünk a 90-es főútra, majd pár km-rel délebbre egy szép görög templom, amely zárda és Szent Mihály tiszteletére van felszentelve. Ez a kolostor is Athoszi görög fenntartású. A kolostoron kívül épült turista attrakciónak makedón Nagy Sándor nyári szabadtéri színháza. A kolostor megtekintése után a hegyek felé indultunk, de még Jeruzsálem elővárosa előtt elfordultunk Ubeidiya felé, Maale Adumimnál. Betlehem felé, azért nem Jeruzsálemen keresztül mentünk, mert akkor két nagy ellenőrzésen kellett volna átesnünk, be Ó-Izraelbe és ki a palesztin A zónába. Így csak Ubeidiya előtt volt egy ellenőrzőpont az izraeli C zóna és a palesztin A zóna között. Izraeli biztosítással is simán behajthatsz palesztin területekre. Jerikótól Betlehemig 60 km-en a tengerszint csak emelkedett, több mint 1200 métert mentünk felfele, keresztezve a Júdeai-kősivatagot. Ubeidiya után a Szent Theodor kolostor már zárva volt,  sötétedés után sétáltunk egy kört Beit Sahurban, ami Betlehem elő testvérvárosa (3km-re a Szent várostól). Beyt Sahurban Mária hosszú ideig lakott, az óváros nagyon megfogott minket. A couchsurfinges szállásadónk már várt ránk Betlehem főterén a Jászol téren. Aznap volt Alissza Enna 2 éves, és választhatott magának játékot egy boltban. Végül egy szép felhúzható bárkát választott, amely Noé bárkáját szimbolizálta.

IMG_20171209_103344

A palesztin szállásadóink Betlehemben és Durában (Hebron mellett) nagyon vendégszeretőek voltak. Ahmed az angol tanár Betlehemben él de Nabluszban tanít naponta ingázik, U alakot leírva, mivel Kelet-Jeruzsálembe sem mehetnek a ciszjordániai palesztinok, csak évente egyszer külön  izraeli engedéllyel.  Ahmed fiatal tanárember volt, élt Ausztriában és Németországban is, de inkább hazaköltözött és otthon tanít egy középiskolában. A feleségével és egy gyermekével él, de minket a huga házában szállásolt el. Nagyon kedves család volt az ő családja is, palesztin vacsorát főztek számunkra, sok zöldséggel, hummusszal, tahinivel, falafellel… Másnap Ahmeddel bejártuk a főbb látnivalókat Betlehemben és környékén. A Születés-templomában a Trump bejelentése végett kevés turista volt. Sokszor órákat kell sorban állni, hogy a sziklatemplomba belehessen jutni. A Szülestés tempolmának nagyobb része az Örmény Apostoli Egyház kezelésében van (Ajsánk ennek az egyháznak a tagja). A Születés templomát követően egy ferences templomot tekintettünk meg, ott Alissza Enna barátkozott egy spanyol szerzetessel (a zsinórjával játszott). Az óvárosban a gyerekek még tevéket tekintettek meg a Betlehemi panoráma háznál. Innét jól látszik az izraeli területeket elválasztó fal Jeruzsálem irányába.  A magaslatról az óváros templomain levő örmény, görög, athoszi, vatikáni zászlókat láthatunk.

IMG_20171209_125330

Reggel amikor mentünk a külvárosból a belvárosba kocsival, az izraeli rendőrök betörtek palesztin területre (A zónába), nem messze a határátkelőtől. Könnygázt dobtak egy középiskola mellé, a palesztin diákok futottak az utcán, egy egy gyerek kezében csúzli vagy kő volt. Az utcai kávé és teárus ugyanúgy ott állt, mintha misem történt volna. Mi éppen arra tartottunk, de Ahmed inkább azt tanácsolta, hogy mellékutcákban tűnyünk el. Az izraeli rendszám ilyenkor nem jó reklám, én el is akartam fekete nejlonszatyorral takarni. A betlehemi bazár nagyon autentikus volt, nem volt túl nagy és nem voltak túristák, áraiban is fele, vagy inkább harmada volt a jeruzsálemihez képest (ott nagyobb árréssel dolgoznak). Délután a kősivatagba mentünk Beit Sahur után, a Szent Sába kolostorhoz. Gyönyörű helyen fekszik egy völgyben  a semmi közepén, ezt a kolostort is az athoszi görögök tartják fennt.  A kolostor meglátogatása után, Ahmedet hazavittük Betlehemebe, mi meg folytattuk utunkat Hebron irányába.

IMG_20171209_150310

A Szent Sába kolostor

Hebron csupán 30 km-re fekszik, de a szerpentines hegyi utak végett minimum 50 perc volt kocsival. Hebron a legsűrűbben lakott palesztin város, és a legnagyobb ciszjordániai város is egyben (250 ezren lakják). Mivel nem tudtuk a címét az aznapi couchsurfinges szállásadónknak Mohammednek, ezért valakivel felhivattam. Éppen egy vizipipázó előtt álltunk meg, egy diákot leszólítottam (Szahwan-nak hívták). Ő felhívta Mohát a palesztin SIM kártyájáról, mondta, hogy bonyolult odatalálni, mert még onnét 25 km, Hebron külvárosa Dura. Beült mellénk a kocsiba, és ajánlotta, ha akarunk inkább aludjunk nála. Nagyon kedves barátságos fiú volt, mondtuk, ha legközelebb megyünk hozzá is ellátogatunk. Mohammed egy építőipari cég menedzsere Hebron mellett lakott Durában, az anyja házában szállásolt el. Mohammed a feleségével nemrég házasodott össze (2 hónapja), a felesége Dubajban dolgozott egy bankban de inkább hazaköltözött (ő Nábluszból származott). Mohának 11 testvére volt, 7 leány akik még otthon laktak. Az ammani nagynénjük éppen akkor volt náluk vendégségbe amikor mi ott jártunk. A 12 gyermekből 9 diplomás volt. Másnap Moha húga Dina elkisért minket Hebron óvárosába Ibrahim/Ábrahám tölgyéhez (több mint 3500 éves kiszáradt tölgyfacsonk).

IMG_20171210_114820

ókori sírkamrák Hebronban

IMG_20171210_123127

Ibrahim/Ábrahám tölgye

IMG_20171210_115514-EFFECTS

A hebroni pravoszláv templom

Hebronban nagy volt a készülődés, mivel előző nap nagy tüntetés volt az Ibrahim mecsetnél. Hebron óvárosa 3 részre van bontva H0, H1 és H2-es zónák. Amiért Ábrahám Hebron szülöttje, 500 ultra ortodox zsidó nem hajlantó lehagyni a palesztin A zónát. Az Ibrahim mecset keleti fele zsinagóga. Az év 10 napján a palesztinoké a teljes mecset, az év 15 napján csak a zsidókén. Az Ibrahim tölgye melletti parkban található egy gyönyörű orosz ortodox templom, 5 szerzetes lakik állandóan Hebronban (többségük Pétervár környékéről származott). Mondják, hogy nagyon kevés a turista, szinte alig merészkedik el valaki Hebronba, a pravoszláv templom 1910-es években épült még az oszmán időkben. A templomkertben mutat több sírkamrát, amelyek közül kettő 2000 éves volt. Aznap délután Jeruzsálembe (35 km) hajtottunk, de Dina nem tarthatott velünk mert nem volt kilépési engedélye az A zónából. Jeruzsálem több, mint másfél millió lakosú város, a közlekedés az óvárosban katasztrofális. Először az olajfák hegyére hajtottunk fel, de vasárnap délután minden templom zárva volt. Mondták, hogy több templom fizetős is. Itt állapítottam, meg hogy a keresztény egyházak előszeretettel inkább A zónás palesztin területen üzemeltetnek kolostort, talán nem véletlen. A jeruzsálemi óváros mellett a Cion hegyen parkoltunk, onnét a zsidó negyeden keresztül, az örmény és a keresztény negyedbe mentünk. Jeruzsálem óvárosa, a zsidókat leszámítva nagyon hasonlít szerintem Aleppóra. A keresztút belevan építve a bazárba. A bazárban sok filippinó, nigériai keresztény zarándok mászkált, mindenhol nagy ellenőrzés volt. Jeruzsálem óvárosa méregdrága volt a mi részünkre, a tömeg és a zsibvásár hangulat végett Betlehem, Hebron, Beyt Sahur jobban tetszett. Késő este visszahajtottunk Hebron mellé Durába. Ott pompás vacsorával vártak minket. A palesztin konyha nagyon hasonlít a szíriai konyhához.  Másnap még fényképeztünk a környéken, és visszaindultunk Arad érintésével a Holt-tengerhez. Egy gyors fürdést követően, Eilatban leadtuk a kocsit. Saját kocsival azért egyszerűbb lett volna, a szedán Corolla nekünk nagyon picinek bizonyult.

IMG_20171210_111523

Az út alatt összesen két palesztin családnál laktunk, a harmadik a dzsenini most kimaradt. Mindegyik az A zónában volt. Izraelieknek is írtunk a couchsurfingen de sem az eilati és aradi couchsurfinges nem válaszolt nekünk. A bérlős kocsikkal be lehet hajtani palesztin területre is, sehol semmilyen problémánk nem volt, megkérdeztük a határőröket, ők sem tiltották a belépést. Lehet, hogy a közepes biztosítás kiterjed a palesztin területekre is. Kétszer volt ellenőrzés Ubeidiya előtt, és az aradi út előtt, csak az útleveleket kérték el, a kocsi papírjait nem.

Kétszer fürödtünk a Holt-tengerben, vagyis a mesterségesben, nem az eredetiben, pedig Ein Gedinél és Kalyaknál is van szabadstrand, és zuhanyzó is. A zuhanyzók vize sajnos jéghideg. Az út végén Eilat előtt volt egy baleset a szembe sávban. Egy autószállító kamionról levágodtak a kocsik, és a gyorsforgalmi mint a négy sávját lezárták.

IMG_20171211_125428_HDR
Néhány infó még, Eilat és környéke szabadkereskedelmi övezet, ezért a mérsékeltebb adók végett az üzemanyag ott a legolcsóbb, 5,21-ért volt 95-ös benzin. A bérlős cégek 90 %-ban benzines kocsit adnak bérbe. Az üzemanyagárak eltérése nagyon nagy, legdrágábban 6,38-ért láttunk 95-öst, vagyis a különbség elég jelentős 90 Ft-nyi. A palesztin területeken a benzin ára 5,4 és 6,1 ILS közötti, vagyis, ha nem Eilatban tankolunk, akkor próbáljuk palesztin területen tankolni, ott egyeses helyeken csak kp-t fogadnak el.
Az árakról, tényleg nagyon drága minden Izraelben, egy falafel 15-20 sékel, a palesztinoknál 4-5, egy adag fagyi akár 20 sékel is lehet. Nekünk a palesztin árak is nagyon drágák voltak, de a helyiek mondták, hogy Izrael ×3. A betlehemi bazár nagyon jó volt az óvárosban és a Beit Shahuri is. Igazi autentikus bazár volt, talán olyan mint a kermáni, vagy a szirdzsáni (Iránban). Egy hűtő mágnes 10-20 sékel Jeruzsálemben, Betlehemben 3-5 ILS.
Utána átmentünk a Sínai-félszigetre, melegebb éghajlatra (aquapark, korallok, búvárkodás…), de egyszer még biztos visszamegyünk a Szentföldre, mivel sok minden kimaradt Nablusz, Dzsenin, Tiberias, Golán, Haifa…

IMG_20171211_145250_HDR

Kakkuktojás! Mi az érdekesség a testvérvárosok közül?

Az izraeli kilépési illetéket 0 éves kortól mindenkinek meg kell fizetni, 6 év alatt sincsen engedmény. 3 gyerek+ 2 felnőttre 505 sékelt fizettünk, de örült az ügyintéző, amikor 1 és 2 sékelesekben, berolnizva odaadtuk az előre összekészített illeték árát.

IMG_20171210_081309

Izraeli be és kilépési kártyák

Reklámok