Bandar Lengeh- Qeshm szigete I.

Bandar Lengeh után a főútra kiérve verőfényes napsütésben szikráztak a szemközti kopár hegyek, a színek a narancssárgától a vörösesbarnáig váltakoztak. A főútról jobbra Kang után észrevettünk egy hatalmas tevecsordát, legalább 100 tevéből állt. Megálltunk kamerázni és fényképezni.

IMG_1300

A gyerekeknek leginkább a kis tevék tetszettek volt köztük fehér és fekete színű is. Ezek a tevék inkább egy púpú dromedárok voltak. Régen rengeteg volt belőlük, a kereskedelem, szállítmányozás végett. Azonban a 20. század motorizáltságának elterjedése által teljesen háttérbe szorultak még a járatlan úttalan utakon is már a Hilux-ok és Land Cruiserek vették át a helyüket. Jelenleg a tevéket a tejéért, sajtjáért tartják. Időnként duhot (iráni aludtej) is készítenek belőle. Az öreg beteg tevéket levágják. A teveállomány is folyamatosan fogy Iránban. Hasonló lehet a helyzet, mint a 60-as évek Magyarországán ahol hírtelen 1 milliós lóállomány lecsökkent 20 év alatt 60 ezerre, és az igavonásból az állat a hobbitartás igényeit tölti be. A tevék pásztorai is 150-200 cm3-es motorokon ülve, hajtják a csordát, közben okos telefonon zenét hallgatnak, vagy telegram, imo, viber alkalmazáson fotókat osztanak meg.  A tevés megálló után, folytattuk utunkat. Közben megnéztünk pár portugál romvárat a partvidéken.

IMG_1291

Ajsa kergeti a tevéket.

Ez a partszakasz Hormoz szigete és Hormozgan tartomány néhány partszakaszon egykor portugál helyőrség működött. Mivel szükség volt a portugál hajósoknak a hosszú tengeri hajóúton dél perzsiai kikötési támaszpontokra. Ide még  (az indiai portugál kolóniák) Damman és Diu vagy Goa, min. 5 napos út.  Megérkeztünk Bandar-e Pool kikötőbe, amely a legközebb fekszik Qeshm szigetéhez. A parton látszanak az épülő híd műtárgyai, a több, mint 2 km hosszú híd német és koreai segítséggel épül. A kompot keressük, de először a vámhoz kell mennünk regisztrációra. Kish szigethez hasonlóan, Qeshm is szabad kereskedelmi zóna, és más vámterület, mint a szárazföldi Irán. A vámon mind az öt útlevelet, forgalmit, zöldkártyát, Carnet de Passage-t lefénymásolják. Tovább kell menni egy másik hivatalba regisztrációért, a vámon nem kellett fizetni. A komp fele számos őrbódé, az bódék előtt indiai, bangladesi, és pakisztáni koldusok kunyerálnak. Tiszta indiai képe volt a helynek. A koldusok ellen a legjobb módszer a fényképezés, azt nem szeretik. Mindenféle koldus volt féllábú, félkezű gyermek, fogyatékos, a többsége szerintem cholistani/csolisztáni volt. Az egyik őrbódénál kellett fizetni, 67.000 tumánt, a wikitravel olcsóbb árakat írt, de kaptunk hivatalos blokkot róla. Kiderült a vámköltség a nagyobb. A közvetlen kikötőben számos komp közül lehetett választani. A kompokra a felhajtási lehetőség elég nehézkes, mert az út több helyen meg van süllyedve a nehéz teherautók végett. A 2 km-es kompúton több, mint fél óra volt a menetidő. Ide is elsőnként álltunk fel, de 20 perc alatt megtelt az egész komp. Kiszállni nem lehetett, mert olyan közel állították a kocsikat, hogy 10 cm volt minden oldalon a hely. Pár perzsa gyalogos fényképezett, minket a kompon.

IMG_1308

Megérkezés Qeshm szigetére

A leállás a kompról eseménytelen volt, ezt követően tankoltunk. Az üzemanyagárak egységesek, mint a szárazföldi Iránban. Mivel éhesek voltunk Laft kikötőjében kerestünk éttermet.IMG_1325

Tradiciónális qeshmi halászhajók a lafti kikötőben.

Az étterem inkább egy családi ház szobája volt. Ott halat, falafelt, üdítőt és duhot rendeltünk. A vacsora adagja gyerekadagnak felelt meg. A Bandar Lengehben evett haltál töredéke volt. Árban meg ugyanannyit fizettünk.

IMG_1323

Lafti étterem

A vacsora után szállást kerestünk, Tabl községben nem találtunk, ezért haladtunk a sziget nyugati irányába. Egy kis faluban Darkuhban szállást mutatott a térkép, de boltos nem tudott semmit. Hívtak egy férfit, Aszad urat, aki vendégházat vezet, de ma estére nincsen helye. Több turista alszik nála cseh, lengyel, algériai. A vendégház ára 120.000 tumán lett volna egy szoba vacsorával és reggelivel együtt. Így egy közeli faluban Chahr-e Gharbi-ban nagyon jó sátorhelyet találtunk, a mecset és az iráni forradalmi gárda tő szomszédságában, egy játszótér kellős közepén. Négy óriás csúszda, mérleghinták, hinta, tréninggépek. A sátorhely is fedett volt. Jó csendes éjszaka volt, három éjszakát itt töltöttünk.

Qeshm szigeti napok (első rész)

IMG_1289

Qeshm szigete a Perzsa-öböl legnagyobb területű szigete (1491 km2), nagyobb, mint a független Bahrein. Lakossága is dinamikusan növekszik (kb. 150.000 fő), a fő etnikai csoport a bandari, qeshmi, de minabi, perzsa, azeri, arab is megtalálható kis létszámban. Uralkodó vallás a szunitta itt kisebbségben vannak a siíták.

IMG_1330

Játszótér, közvetlenül a sátorhely mellett a parkban

Első napon a Charkhoh völgykanyon képződményeit tekintettük meg a Geoparkban, amely különleges természetes képződmény. Ez az első Unesco Geopart Iránban.

IMG_1359

A völgy látogatása ingyenes, a parkolótól csupán 1 másfél km-rt kell gyalogolni. A látvány lélegzetelállító a szél és víz által faragott homokkő képződmények formái különbözők, és Marsbéli tájra jellemző (Legalábbis állítják, de mi nem tudjuk, mert a Marson sajnos még nem jártunk!)

IMG_1396

A völgyben olyan szűk nyílások vannak, mint egy barlangi terepen. A völgyben éppen egy videó klipp forgatása zajlott, valamelyik helyi énekes lehetett ott. A völgyben rengeteg turista volt, főként helyiek. Rajtunk kívül csak négy kínai turista volt idegen. Itt is nagyon kedvesek és érdeklődőek voltak és ismét készült néhány kép a gyerekekkel.IMG_1363

A sátorhoz visszasiettünk és ebéd után a sziget nyugati részét fedeztük fel. A sziget leg dél nyugatibb falujához (Basaiduhoz) közel volt egy régi brit katonai temető. Ebben az angol katonai temetőben fekszik állítólag a híres hajós utazó felfedező William Baffin (róla nevezték el az arktikus észak kanadai szigetet), mellette több XVII. századi angol tengerész katona fekszik. Baffin és a brit Kelet Indiai társág jelenléte vetett véget a portugál uralomnak Hormozon, Qeshm-en és Hormozgánon. Ennek hatására alapított új várost Abbas király, a mai Bandar Abbaszt, és megindult a perzsa hajózás és kereskedelem. Természetesen az első ország amellyel a koraújkori Perzsia tengeri kereskedelmet folytatott az  Anglia és az Ománi Szultánátus volt.IMG_1418

Baffin Vilmos felfedező elhanyagolt sírja Basaidu mellett (Qeshm délnyugati részén)

A basaidui brit katonai temető után (itt véget ér az aszfaltút) a mangrove mocsarakat néztük meg, és a nagy apály dagály közti szintkülönbséget. A makadámútról lehajtottunk a partra és próbáltuk csapatni az apály által visszahúzódott tengerparti iszapban, de egyre mélyebb volt és süppedős, inkább megfordultunk és nem akartunk beragadni a homokos sárba. Itt a Perzsa-öböl végén, közel a Hormozi-szoroshoz az apály dagály közötti különbség akár 50 méter is lehet. A Perzsa-öböl, mint az Arab/Ormáni-tenger melléköble, a világ egyik legsekélyebb tengere, mivel az átlagos mélysége csupán 50 méter, a legmélyebb pontja 90 méter. Ennek ellenére az élénk olajgazdaság miatt a hajóforgalom nagyon sűrű. Már késő este értünk vissza a szálláshoz (sátorhoz), lefekvés előtt még egy kicsit játszótereztek a gyerekek. Másnap reggelre sajnos elfolyt a hűtőfolyadékunk egy része, mivel a hűtő egy buckán kapott egy kisebb ütést a sziget nyugati részén Basaidu után. A shushtari  ragasztás eddig tartott a hűtő műanyag felületén. Tehát holnapra már van is egy megoldásra váró feladat.

IMG_1425

Peti tehát elvitte a kocsit szerelőhöz, vele tartott Alissza is, mi pedig maradtunk a játszóterünkön, Alina játszogatott, Ajsa pedig tanult velem.

IMG_1433

A szigeten két hetet töltöttünk, még két poszt lesz csak Qeshm szigetről.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: