Qeshm sziget III. és Hormoz szigete

IMG_1599A sziget nyugati felén levő sátorhelyünktől a keleti részi Qeshm városaig nagyon meleg volt az úton, mivel az AC-t (klímát), a hűtő műanyag repedése miatt nem járattuk. Ha neccesen is, de odaértünk vízumot hosszabbíttatni és néhány utazási irodában is jártunk, meg a kikötőbe, hogy megtudjuk a komp lehetőségeket. Kiderült itt drágábban csinálják a vízumhosszabbítást, mint Bandar Abbasban, de ha hozzáadjuk a kompjegy árak és az időt akkor kb. ugyan ott tartottunk. A vízumokat 2 hónappal lehet meghosszabbítani, de mondták, hogy ráért, mert Qeshm a belépéstől számítva 30 napig vízummentes terület. Azonban nekünk vissza kellett mennünk a perzsa szárazföldre ezért mégis kellett a meghosszabbítás. Amelynek ára 4000 Ft volt, akár 1 vagy 2 hónapos hosszabbítást kérvényezünk.

A komopkról: meglepő módon dacára annak, hogy Dubai és Omán is nagyon közel van, sajnos igen költséges átmenni akár kocsi nélkül is. Mivel már elég élményünk volt és még vár is ránk Dubai nélkül is, félretettük ezt a dolgot teljes egészében. A költségek Ománba Khasab „exklávéba” 180.000 Ft, lett volna 2 fő és három gyerek részére oda-vissza. Az ománi komp hetente jár, és csak személyszállító, az autót ott kellett volna hagyni a qeshmi kikötőben. Az emirátusokba induló kompok Qeshm-ről szintén csak személyszállító gyorshajók. Bandar Abbas déli kikötőjéből közledik olyan komp Sharjanba autót, és teherautót (néhány európai lakóautós, lakóbuszos is így kel át a Perzsa-öböl túloldalára) /Carnet de Passage szükséges/. Carnet de Passege volt nekünk, de az emirátusi utat is elvetettük, mivel min. 1000 € lett volna az oda vissza kompolás Sharjanba.IMG_1561

A qeshmi egykori porugál erőd romjai

Később Qeshm óvárosában bazároztunk, a portugál erőd szomszédságában találtunk egy kicsi de tiszta, takaros családi éttermet ahol megebédeltünk. Rák, és hal volt a menü. Jött a hol aludjunk projekt. Hosszú hétvége kezdődött így nagyon sokan voltak. A park is tömve volt és mivel az elmúlt napokban sátraztunk, úgy gondoltuk ránk fér már egy szállás. A város szélén találtunk egy megfelelően tiszta de nem túl olcsó hotelt. Egy estére bevállaltuk, bőséges reggeli és Alina fürdőszobából való kimenekítése után (bezárta magára de kinyitni már nem tudta) indultunk szerelő ügyben. A szálloda tulajdonosa engedett az árból, ha tripadvisor-on pozitívan kommentáljuk. Itt jegyzem, meg hogy a nemzetközözi szálláskeresők Iránban nem műkösnek nincs booking, agoda… Péntek lévén megint nehéz volt pénz váltanunk, nem meglepő módon nem találtunk senkit, sehol. Megnéztük a krokodil parkot, a gyorsforgalmi mellett Dargaham határában késő délután pedig kimentünk a Naz szigethez. A sziget közel van a parthoz így apálykor szárazföldön is át lehet sétálni. Érdekes hely, de az emberek totál elvonják róla a figyelmet. Lehet tevegelni, szamáron ülni, quadozni, repülni, henna tetoválást csináltatni és kajálni is. Külön izgalmas volt látni, ahogyan egy quadon ülve futtatják a tevét. Ez valahogy önmagában is jól tükrözi Iránt egészében véve. Ennyire van jelen a múlt és a modern ember egyszerre.

IMG_1660

Csacsiháton Naz szigete mellett

Volt tehát egy hoteles tisztálkodós éjjelünk, jöhet pár nap sátor megint. Mi a nyüzsgő park helyett (ahol hintáztunk, ugráló váraztunk és trambulinoztunk) egy kevésbé népszerűt választottunk a vámhivatal közvetlen közelében. Hja, és majd elfelejtem a nagy küzdelmünket megemlíteni pedig szinte az egész esténk erre ment. Talán már említettük, hogy mennyire szívás Iránban a valutaváltás különösen hétvégén. Giga plázák és óriási ember és árú tömeg ide vagy oda, pénzváltó teljesen felejtős. Még azt is elmondom, hogy ez a hely külön kiemelkedő a kínai tömegárú szempontjából, amit itt pakolnak le és innen szórják a közelkelet országaiba. Eszméletlen árú és pénzmozgás van itt, de persze nem kp-ban. A plázák is a kínai gagyival vagy az iráni másolatokkal vannak tele. Szerintem itt is szépen szorítja ki a kínai cucc a helyi ipart. Az üzletekben nem ritkán annyi az árú, hogy ki sem tudják rakni polcokra, hanem úgy kell keresztülmászkálni a dobozokon. Egy szónak is száz a vége, a nagy és a pici pénzforgalom is virtuálisan folyik javarészt és mi nagy adagot szívtunk megint de most az az érzésem támadta, hogy ezt már leírtam valahol ezért nem akarlak téged kedves olvasó ismét ennek részleteivel untatni.

Eljött a szombat ezzel a második fejezet a hűtőnkön lévő lyuk nevelésének vagy növelésének tekintetében. Peti a kicsikkel szerviz én Ajsával matek. A lényeg, hogy újabb barátság köttetett és már meg is hívtak estére. Megismerkedünk Habibbal a szerelővel, Nadzsmával (feleség), Honival (9) és Hesszammal(6). Qeshm melletti nem kicsi kisvárosban laknak Dargahanban. Nadzsmának kis szépségszalonja van a házban kialakítva. Nekem is volt később szerencsém a keleten jellegzetes cérnás szemöldökszedésben nála. Másnap még megnéztünk valami barlangrendszert és a naplemente a Star Valleyben (ez nem a Sour Valley) ért bennünket szándékosan, mert a lemenő nap ezeket a helyeket csodás vörös izzásba hozza ami szerintem az igazi vonzereje ennek a tájnak. Csodaszép volt amiből mi túl sokat nem tudtunk megörökíteni, mert a fényképező gépeink, kamera telefon mind-mind le voltak merülve (nem figyeltük a töltésszitet). Pár rosszul sikerült kép és a szívünkben élő emlék maradt csupán.

IMG_1604

Ajsa a Star valley/ csillag völgyben

A Habibékkal kötött barátság nagyon jól jött, mert egy teljes hét esős időszak következett, amikor sokat nem tudtunk tenni, mint hozzájuk beszorulni meg plázázni. Ajsának jó alkalom volt behozni kicsit a lemaradást tanulásból nem mellesleg. Minden nap tanultunk Ajsával Habibék lakásában, Alina meg játszott a fiúkkal Hanival és Hesszammal.

IMG_1673

Habib és családja (Nedzsma, Hani és Hesszam)

Hormoz szigete

IMG_1698

Reggel elköszöntünk Nadzsmától és a családtól. Még megvártuk a gyerekeket a suliból. 12-re értek haza. Aztán bementünk Habibhoz is a szervizbe, tőle is érzékeny búcsút vettünk. Rohantunk mindezek után a komphoz, ami kettőkor indult. Kb. úgy 20 perccel indulás előtt értünk oda. Beparkoltunk a komphoz, de persze nem jó helyre. Jött az őr, hogy álljunk át. De hát nekünk indul a kompunk, legalább megvesszük a jegyet. Peti befutott e-célból én pedig összehánytam néhány cuccot, amit magunkkal viszünk. Milyen előrelátó vagyok, igaz?! Peti vissza, bennünket is akar látni a jegypénztáros, közben az őrök is sokasodnak, hogy álljunk már odébb. Én meg nyomulok, hogy még valami kaját mert nem megyek sehova. Futás a bolt, ami zárva. Végül méreg drágán vettem gyorsan valami harapni valót a kikötő büféjében. Végül is nem lesz hosszú út, de szigetről lévén szó, vélhetően azért jóval drágább lesz ott minden. Na, szóval csodák csodája elértük a kompot, vagy még inkább hajót, mert ebben az időszakban még Bandar Abbasból, a nagyvárosból sem járnak gépkocsikat is szállító kompok, csak személyforgalom van. Azért itt először most találkoztunk néhány utazóval. Egy Ausztrál fickót láttunk még a pénztárba, a hajón pedig két lengyel fiút. Egyetlen szót sem váltottunk egymással, liberális európai utazók voltak. Mi beszéltünk pár szót a kapitánnyal.

 

Kellemes volt az út, alapvetően bent ültettek le bennünket, de ki lehetett menni a fedélzetre is, bár nagyon kicsi kapacitással. Ha valaki ki akart menni, helyette kintről küldtek be másokat. A hajón látunk helyieket, hormoziakat. Szerintem kimondott dél-amerikai vonásokkal bírnak, amit nem nagyon tudok mire vélni (talán a portugálok hoztak ide szogákat a braziliai gyarmatukról a XVI. században). Indián pofák csak termetre magasabbak.

IMG_1725

A hormozi portugál erőd egykori kolostora.

Megérkeztünk a szigetre. Persze már a kikötőben kapjuk az ajánlatokat szállásra, tuk-tukra, taxira bármire. De mi nem szeretjük ezt a nagy nyomulást, így hát magunk vesszük nyakunkba a szigetet meg a gyerekeinket, a szatyrokat és táskákat meg a vizet. Szép kis banda voltunk mondhatom. Így hömpölyögtünk végig Hormoz redvás tengerparti sétányán, ami annyira kiábrándító volt, hogy legszívesebben azonnal vissza is fordultam volna. A gyerekek sem voltak nagyon elragadtatva. Így kavarunk el a portugál erődig. Alinácskámnak mindezen az egyébként nem nagy távolságon számtalanszor kellett pisilnie, ami még két lapáttal rádobott az amúgy is remek hangulatunkra. De azért csak odaérünk. Van egy kis bazár, ami már beindítja kicsit a csajokat. Bemegyünk az erődbe, ahol a helyi képzőművészek kiállításának ad otthont, de mivel szabadtéri és eső volt, hát oly sok minden nem maradt a fő attrakcióból. Egyébként nagyon ötletes és szép képeket készítenek Hormoz sokszínű homokjából. Ennek egyébként bazári változatából mi is tervezünk magunkkal vinni. Legalább már van valami terv.

IMG_1721

Az erőd minden épülete vörös építőelemekből készült, ami egy elég jellegzetes hangulatot ad a helynek. Mi Jaipurra (India) emlékeztünk erősen és a higiéniás viszonyok is ezt idézték. Körbementünk, fölmásztunk, minden lefényképeztünk, mehetünk tehát tovább és jó lenne valami kaja után nézni. Itt most ki is térnék röviden arra, hogy szinte szánalmas, hogy mennyire meghatározó ennek az alapvető emberi szükségletnek a kielégítése. Női szemszögből. Ezt én, Mariann mondom és ez sok más utazóval folytatott beszélgetésem is alátámassza. Nagyon sok helyre ha visszaemlékszem, tudom, hogy mit ettem ott és ez nagyon merőben meghatározza, hogy jól éreztem-e ott magam tele hassal vagy koslattam éhen kaja után sóvárogva. Pl Sustarban jártunk egy helyen, ahol tudtam, hogy 10 éve valami megkönnyebbülés és jó ért, de nem tudtam, hogy mi. Hamar ezúttal is fölfedeztem a „hash” árust és innentől minden nap ettem nála. Tehát a gyomrom jól emlékezett. A lányok híznak, raktároznak utazás alatt, míg a fiúk fogynak. Azért hangsúlyoztam, hogy én írom ezt mert a Petit például ez nem viseli meg és kicsit meg is ütközik néha azon, hogy nekem ez mennyire számottevő.

IMG_1739

A hormozi portugál erőd romjai

Elindulunk a központ felé ahol a wiki travel szerint egymást érik a seafood restaurantok a helyiek szerint meg falafel is kapható. Elténfergünk a Bank Mellathoz, ami általában a központokban van. Már igen tele van a répánk a szatyrokkal meg cókmókokkal és belátjuk az autó roppant áldásos mivoltát. Beülünk az első falafelesbe ahol szerencsére van valami virslis megoldás a gyerekeknek is, ami legalább nincs agyonborsozva, tehát a lányok elmajszolják, mi pedig toljuk a szokásos falafelünket. Azért ez sokat dob a kis csapat általános hangulatán. Föl a szatyor meg a gyerekek és indulunk tovább. Azt még nem mondtam, hogy két férfi folyamatosan köröttünk legyeskedik ajánlataival, ami roppant unszimpatikus, pedig teljesen érthető. Keressük a hoteleket, de sehol semmi. (Pedig az osm sokmindent jelöl khm khm) Fél óra cipekedés után bekérdezünk egy boltba, hogy merre vannak a hotelek, mire lerántják a titokról a leplet, mert nincs itt hotel, csak házaknál lehet megszállni pl. náluk egy ajtóval odébb és egész baráti áron. Megnéztük és akartuk. Nagyon megkönnyebbültem, hogy nem istállóban laknak, mert ez a Hormoz már látszott, hogy szép hely, de amit itt az ember létrehozott, az nem egy guszta dolog. És ez egyébként értendő Irán bármeny részére is, hogy a házak kívülről teljesen egyszerűek és dísztelenek, mint egy sufni, belül viszont nagyon kellemesek.

IMG_1780

Sókristály hegy (salt valley/ só völgy)

Lemotyóztunk és besétáltunk a városba, megkeresni a sok éttermet meg mindent. Persze, hogy nem volt semmi. Maradt a bolt, meg a fagyi és rászántuk magunkat, hogy veszünk a helyi népviseletből saloart, azaz nadrágot. Selyemből készült bugyros gatya, ami lábszárra simuló szárát különféle hímzések díszítenek jellemzően arany vagy színes verziókban. Ha kézzel készült a hímzés, elég drága lehet, tehát számunkra nem opció, de a gépi elmegy. Most megint találkoztunk a legelső emberrel, aki nyomult. Most is nagyon barátságosan köszönt és megállt. Nem tűnt sértődöttnek, hogy nem nála alszunk és ez viszont szimpatikus. Meg is alkuszunk vele, hogy másnap vele járjuk be a sziget látnivalóit.

IMG_1860

Hormoz érintetlen partjai

Séta után visszamentünk a családhoz ahol megszálltunk. Vacsorával kínáltak bennünket és meglehetősen barátságosak voltak, kellemes légkör volt. Engem az meglepett, hogy ahogy bementem valamiért a nekünk szánt szobába, simán utánam jöttek kopogás nélkül és leplezetlenül figyeltek, hogy mit csinálok. Irigylem ezt a fesztelenségüket egyúttal jól esett a baráti közeledésük. Nem csupán két lábon járó pénztárcának éreztem magunkat, hanem vendégnek.

IMG_1817

Szivárvány völgy (a kőzetek, apró kvarc kristályok, sóval és bazalttal keveredve)

Reggel, ahogy ígérte magát, jön a férfi a kocsival, indulunk kirándulni. Itt is nagyon sok a természeti látnivaló, mint pl. só barlang, szivárvány völgy  (Rainbow valley) vagy a nekünk legjobban tetsző monument valley ami arról kapta a nevét, hogy a nagyon változatos szikla alakzatok körbe mind ábrázolnak valamit, de ezek egyikét sem beszéltük végig, mert a szoroson átgyalogolva káprázatos kilátás tárult elénk egy gyönyörű tengerpartra ami tényleg nagyon egyedülálló élmény volt. Itt egyébként kicsit mászós volt a terep, amit a sofőr persze előre tudott, de nem szólt semmit, csak ezúttal ő is velünk tartott és a szükséges pillanatban fölkapta valamelyik gyerekünket és vitte a kritikus szakaszon. Ezen kívül az is nagyon tetszett ebben az emberben, hogy megtanult valamelyest angolul és oroszul is, hogy megfelelő szolgáltatást legyen képes nyújtani. Máskülönben nagyon jámbor és kellemes ember volt, igazán hálásak voltunk, hogy ilyen kellemesen csalódtunk benne is és a szigetben is. Nagyon szép tengerpartokon is jártunk és még egy kis fürdőzés is belefért. Igyekeztünk vissza, mert 3-kor indult vissza a hajó. 1-1.30-ra visszavitettük magunkat az erődhöz, hogy ezeket a szép homokműves képeket megvegyük egyben ebéd ügyben is intézkedett az ember és elvitt oda, ahol minden csoport, akikkel menet közben összefutottunk, és nem volt kevés, szintén étkezett, ami egyébként egy magán ház volt tehát magunk nem találtuk volna meg. Mi igen kedveljük a tengeri herkentyűket és itt végre volt is lehetőség enni belőlük. Egy garnélarák és egy valami hal kaját kértünk. Nagyon jó volt és az árak is mérsékeltek voltak. Nem volt más hátra, mint visszavergődni a kikötőbe és megvenni a hajójegyet. Szerencsére csak félútig kellett kínlódnunk, mert fölvett bennünket az egyik turistabusz. Mikor már minden megvan és már a ’vágányon’ vagyunk apa ledermedt arccal kérdezi, „ Hol a sapkám???” Ajaj. Apa nem ismer tréfát, ha a holmijáról van szó (főleg a SEPA-s iráni katonai sapkájáról)! /SEPA: iráni katonai elhárítás/ Már rohan is vissza a jegyirodába, mert szerinte ott még megvolt. Mi izgatottan várjuk. Messziről látom, hogy jön már vissza, de sapka nélkül. Mondom is a gyerekeknek, hogy apátok akkor megy vissza az étterembe, mert az tuti, hogy mi innen sapka nélkül nem megyünk sehová. Látom, megy a duma a kapuban az emberrel, aki már a következő turnusát várja. Gondolom, mert ismerem, hogy fölhívatja vele az éttermet. És már pattan is apa egy motorra és viszik is. Jön is kisvártatva vissza sapkástul és még a hajót sem késtük le egyúttal az adrenalin szintünk is helyrekerült sikeresen.

IMG_1836

Szóval összességében nagyon kellemes volt ez a hormoz szigeti kirándulás a cipekedés kivételével, amit már rögtön az elején megúszhattunk volna, ha nincs bennünk ilyen ellenérzés a turizmusból élők iránt. Mindent láttunk rövid idő alatt és különleges is volt. Hormoz szigetére a kocsival csak Bandar Abbasz mellől lehet átkompolni, heti egyszer. A Qeshm-Hormoz komp ára 11.000 tumán volt egy irányba, kb. 850 Ft, az Ajsára kellett jegyet venni a két kicsire nem. Fényképek még lesznek ehhez a poszthoz feltöltve.

IMG_1910

Ajsa a hajókapitány (vissza Qeshm szigete felé).

IMG_1821

Alissza Enna iráni leányok közt.

IMG_1892

hormozi strandolás

IMG_1842

Egy kis pihenő egy hormozi szuvenírárusnál

IMG_1798

Egy hormozi sóbarlangban

IMG_1717

Bazaltkőport festészet

IMG_1800

Indulás a barlangba

IMG_1863

IMG_1746

Hormozi plakát. Az iráni hadsereg őrző szemei a Hormozi-szoroson.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s